Skip to Content
 
2019. július 17. szerda
Könyvjelzőkhöz ad
Apám, a drogbáró
1993. december 2-án a kolumbiai rendőrség egy rajtaütés során végzett a rettegett drogbáróval, Pablo Escobarral, a Medellín-kartell fejével. Annak idején a világ egyik leggazdagabb embere volt, s hatalmának csúcsán a világ kokainkereskedelmének 80%-át tartotta a kezében. Mérhetetlen vagyonából kifolyólag Miamiban is pazar villája volt, nem beszélve a kolumbiai Hacienda Nápoles nevű birtokán álló kastélyról. Medellínben ugyanakkor nagyvonalú munkaadónak bizonyult, új lakónegyedet épített a legszegényebbeknek, s mindent megtett családjáért. Belekóstolt a politikába is: előbb Medellín városi tanácsának lett a tagja, majd kongresszusi képviselőnek választották, igaz, drogügyleteire való hivatkozással lemondatták, de végig megőrizte befolyását, és politikusok tucatját tartotta a markában, kenőpénz fejében. Halála idején tizenhat esztendős fia, Juan Pablo Escobar, valamint nővére és anyjuk egy ideig házi őrizetben volt, majd sikerült elmenekülniük az országból, és igyekeztek új életet kezdeni. Még a nevüket is megváltoztatták (a fiú a Sebastián Marroquín nevet vette fel), és elsőként Mozambikba menekültek, majd Argentínában telepedtek le. Hosszú éveken keresztül titkolózva éltek, és csak tíz évvel a történtek után kezdtek beszélni. Az volt a céljuk, hogy kitörjenek az erőszak körforgásából, és ennek keretében bocsánatot kértek az apjuk által megöletett politikusok (Luis Carlos Galán liberális elnökjelölt, Rodrigo Lara Bonilla igazságügyi miniszter és Cécar Gaviria volt elnök) gyermekeitől. A fiatal férfi innentől kezdve rendszeresen szólalt fel a szervezett bűnözés és az erőszak ellen, 2009-ben pedig, Apám bűnei címmel, Nicolas Entel rendezésében egy dokumentumfilmet is forgattak vele. 2014-ben könyvet írt apjáról, mely most magyar fordításban is megjelenik. A szerző az 1993-as rajtaütés után történtek felidézésével kezdi könyvét, s részletezi, hogy apja temetését követően miként sikerült távozniuk az országból. Leírja, hogyan szerzett tudomást apja megölésének részleteiről, majd arról ír, mi lett a sorsa apja hatalmas vagyonának. Ezután tér vissza a régmúltba, hogy bemutassa apja származását, gyermek- és fiatalkorát, szülei találkozását, gyermekkora helyszínét, a Nápoles-birtokot, s azt, hogy milyen viszonya volt apjával. Ugyanakkor - már felnőttként folytatott adatgyűjtései alapján - azt is igyekszik bemutatni, hogy mindeközben apja és emberei milyen szörnyű bűncselekményeket követtek el, milyen fényűző életmódot éltek. Ismerteti a Cali és a Medellín közti kartell-háború részleteit, a bujkálásokat, a Catedral nevű luxusbörtönben töltött egy évet, és természetesen az apja bukásához vezető utat. Az utószóban saját, két évtizednyi száműzetését foglalja össze. A szöveget számos fekete-fehér fotó kíséri, mely először jelenik meg nyomtatásban. Elgondolkodtató, ugyanakkor izgalmas olvasmány. "www.kello.hu minden jog fenntartva"