Skip to Content
 
2020. szeptember 28. hétfő
Könyvjelzőkhöz ad
A vörös Eszti
A tematikus válogatás Csáth Géza lélektani novellái közül azokat emeli ki, amelyek a nőkről, a férfi-nő kapcsolatról, a szerelemről, a házasságról, a családról vagy a csalódásról szólnak. Mint megannyi Csáth-novella, ezek jó része is keretes elbeszélés, vagyis az író véletlenül találkozik valakivel, aki elbeszéli élete történetének egy időszakát. Ez a szerkezeti megoldás azt is jelenti, hogy az író röviden, olykor csak jelzésszerűen vázolja föl a történet előzményeit, körülményeit, a helyszínt, a szereplőket – magára a cselekményt adó konfliktusra és annak lélektani vetületére koncentrál. ***A címadó elbeszélés szerkezete kettős, egy gyermekkori emlékekben élő alak, a családban dadaként szolgáló Eszti képe él az egyes szám első személyű narrátor emlékezetében. Majd, immár budapesti orvostanhallgatóként a fiatalember ismét találkozik az időközben a fővárosba költözött, itt könnyű nőcskévé váló Esztivel, aki a szeretője lesz. Csáth Géza arra utal a lány történetével, hogy a többre, jobbra, szebbre vágyó Eszti azért lett örömlány, mert irtózott a szürke hétköznapokba savanyodott házasélettől (A vörös Eszti). Ugyancsak a gyermekkorból fölrémlő nőalak címszereplője Jolán, a latintanár szépséges lánya, akibe a fél iskola szerelmes volt annak idején. Ennek ellentettje Erna, a csúnya lány, akinek a kezét megkéri a zongoratanára. Azonban a lány különös szeszélyből nemet mond, vénlány is marad egész életében. A féltékenység a témája a csattanós befejezésű Rozi című elbeszélésnek. Különös, gyermekkori szerelem története Pál és Virginia esete, akik unokatestvéri mivoltuk okán nem házasodhatnak össze, mindaddig, amíg ki nem derül egy régi családi titok. Különös, bizarr történet főszereplője A doktorné; nemkülönben a paralitikus beteg téveszméit rögzítő A kisasszony. Még különösebb történet az Irén mama esete, amelyben a férfi azért veszi el a lányt feleségül, hogy az anyósa szeretője lehessen. A 22 Csáth-novella többsége egyes szám első személyű elbeszélés; narrációjukban egyenrangú szerepe van az epikának és a pszichológiának. E kettőben pedig egybeesik a történteket fölidéző személy vallomása és az elbeszélő élettapasztalata, legyen szó a valóságról, álomról, hallucinációról, téveszméről. A válogatáskötet a 20. század első évtizede kispróza irodalmának jelentős értéke. "www.kello.hu minden jog fenntartva"