Skip to Content
 
2021. szeptember 24. péntek
Könyvjelzőkhöz ad
"A jó mostoha történetét még nem írták meg"
A huszadik századi irodalomtörténet a jelentős alkotók és művek mellett komoly családi drámákat is magában foglal, melyek közül Ady és Csinszka viszonya bír minden bizonnyal a legnagyobb ismertséggel, ám Babits Mihály családi élete is megéri az alaposabb megismerést: felesége szintén ismert író volt, Török Sophie néven publikálta alkotásait, így már e viszony önmagában izgalmas lehet a nőtörténet, a női írók lehetőségei kapcsán a huszadik század első felében. A képet bonyolítja, hogy Tanner Ilonának (Török Sophie) valószínűleg egy fiatalkori abortusza miatt nem lehetett gyermeke, így amikor öccse teherbe ejtette cselédlányukat, férjével magukhoz vették a kislányt. A saját gyermekként nevelt Ildikó csak tizenhárom éves korában tudta meg másoktól, hogy nem vérszerinti gyermek. Apja halála után viszonya (nevelő)anyjával teljesen megromlott, és évtizedeik tartó pereskedésbe torkollott, melynek kiterjedt iratanyagát mutatja be egy egységes narratív keretbe foglalva a jelen monográfia. A család széthullásának, valamint a magyar jog- és eljárásrend szinte tragikomikus világának regénye bontakozik ki Székely László feldolgozásából. A kötet levéltári forrásokra és a hagyatékokban őrzött iratokra alapozva tárja fel az eseményeket, melyeket egy használt írógép miatti tulajdonjogi vita robbantott ki. A felhőtlen gyermeki szeretet helyét az árulás, az értetlenség, a dac és a harag veszi át. A könyv mint a korszak hiteles forrása, valamint irodalomtörténeti kuriózumgyűjtemény a széles olvasóközönség érdeklődésére tarthat számot. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"