Skip to Content
 
2018. december 11. kedd
Könyvjelzőkhöz ad
Mein Kampf (cop. 2018)
Adolf Hitler könyvét nevezték már „senki által nem olvasott bestsellernek", amelynek a címét mindenki ismeri, de a tartalmáról senki nem tud semmit. És mivel a tiltás vonzóvá tesz, azaz amit a hatalom veszélyesnek tart, az nyomban érdekessé válik, az emberek kíváncsiak a Mein Kampfra, miközben valódi elemző diskurzus nem folyt róla. Így mendemondák, találgatások, félreértelmezések övezik a könyvet, épp ez ellen próbál tenni a német szerző, aki tüzetes elemzések sorában mutatja be Hitler művét a keletkezésétől felemás „karrierjéig". Először is tartalmi összefoglalást ad, föltárja Hitler gondolkodásának forrásait, zsidógyűlöletének eredőit, kritika alá vonja önéletrajzi fejtegetéseit. Olyan alapkérdéseket is tisztáz, mint hogy a Mein Kampf egy konkrét politikai program, vagy egy zavaros elme fejtegetéseinek gyűjteménye; lehet-e a nácizmus bűntetteinek sorát e könyvből levezetni? Kitér arra, hogyan látja a művet a német és a külföldi közvélemény, milyen fogadtatásai születtek, hogyan alakult a sorsa 1945 után, és a jövőben lesz-e érdeklődés iránta? A szerző Hitler 1923. november 8-iki sikertelen puccskísérletéből vezeti le a könyv keletkezését; kommentálja írója önképét; ismerteti, Hitler miképp formálta ellenségképeit, fajelméletét, mit gondolt a náci párt szerepéről, az ifjúság neveléséről vagy a külpolitikáról. A tartalom áttekintése, vagyis a műben megjelenő főbb gondolatok számbavétele után Kellerhoff aprólékosan bemutatja a mű keletkezéstörténetét, a piszkozat és a kézirat formáját, a fölveti a források és gondolati hatások szerepét – így a „völkisch" író Dietrich Eckart gondolataitól a zsidókra vonatkozó összeesküvés-elméletekig. Külön fejezetet szentel Hitler antiszemitizmusának, háborús tapasztalatainak, majd a kész mű kritikai visszhangjának, amelynek summázata az volt: egy tehetséges ember zavaros fejtegetéseinek gyűjteménye. A szerző számba veszi a könyv átdolgozásait, szövegjavításait, fordításait, posztumusz megjelenéseit, a könyv eladhatóságának üzleti szempontjait. Kellerhoff kitér arra a sokat vitatott kérdésre, levezethető-e a Harmadik Birodalom rengeteg rémsége a könyvből, illetve milyen szellemi hatása volt a 20. század történelmére. A filológiai apparátust tartalmazó függelékkel záruló elemzéskötet fontos történelmi, ideológiatörténeti szakkönyv. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"